Take a photo of a barcode or cover
3.44 AVERAGE
3.44 AVERAGE
Spoiler
got Benny and boyfriendSpoiler
Tyler and her find love again
"Aku telah dibenarkan oleh gagasan ibuku untukku sejak dulu, sampai hapir lupa bahwa aku punya kekuatan untuk mengubah diriku. Bahwa aku tidak seharusnya menjadi apa yang dipikirkan ibuku. Aku dapat menjadi apa saja yang kuinginkan."
-Alexis Anderson, hlm. 169-
Bagus. Yah, terbitan scholastic memang gak pernah membuat saya kecewa. Walaupun diksi terjemahannya ala-ala remaja gitu, tapi setidaknya bahasanya gak gado-gado dan isinya bagus.
Intinya, fisik itu memang berpengaruh tapi kelakuan tidak kalah penting. Selain itu orang juga harus punya kepercayaan diri dan keberanian terhadap hal yang mengancam keyakinan hati kecil. Sekarang kalau bukan kita yang menyemangati diri, dan gak mengakui kekurangan terus memang siapa yang mau :'D hahaha.
Belum terlambat buat berubah jadi lebih baik luar dalam. Selalu ada waktu, tinggal orangnya aja mau apa enggak. Seperti kata Lexi, kepribadian menakjubkan adalah hal yang tidak bisa kautemukan di lorong kosmetik.
Lexi lives in the shadow of her beauty pageant little sister. At home and at school, Lexi is the friend, the helper, the slave - never the beauty or the star. All this changes when Lexi decides to put on a little makeup and dress in something other than jeans and a t-shirt. Boys pay attention to her, she sort of gets into the popular crowd. Can Lexi be beautiful without losing her great personality?
The makeover plot is a fairly common one, but Ms. Eulberg puts a twist on it. The pageant aspect is fascinating. I loved every chapter focusing on Mac and Mom's pageant craziness and all the details about toddlers dressing up as sexy woman ten times their age. You should read the book for the pageant alone.
What I loved best about the book is that it's not just a romance. If you're expecting a book with a big kiss and HEA, you'll be disappointed. Instead, Revenge of the Girl focuses on Lexi's personal growth - that looks can be superficial, but a sense of self and confidence is not. Between Logan, Lexi's longtime crush, and Taylor, her date, boys are an important part of the novel, but ultimately the book focuses on other things.
Lexi's family is more important to the plot than the boys. Lexi's mother is broken. Her obsession with pageants is only a symptom of a much larger problem. Lexi's seven year old sister is a brat, or is she? Lexi's father tries to be helpful but disappoints in the end too. The family is dysfunctional in the extreme but felt real and pitiable.
I loved Lexi's relationship with her friend Benny who is gay and wears crazy t-shirts. In some ways he is larger than life, but in other ways he is a shy, scared teen. Lexi and Benny pushed each other to be more and both grew in this novel.
A few criticisms...Mac, Lexi's seven year old sister, didn't always sound realistic. The things she said seemed to come from someone much older. Then again, I don't know any seven year olds, so maybe they do talk like that. I also thought Lexi's friend Cam existed in the shadow of Benny. This made her seem flat and somewhat irrelevant. I get the role that she was supposed to play, but her character development was inadequate.
Revenge of the Girl with the Great Personality is not a perfect book, but it is a very enjoyable one. Ms. Eulberg is steadily growing as a writer. Lexi is a likable, realistic main character struggling to grow up in an imperfect family. You'll cheer for her as she begins to find her way.
Rating: 4 / 5
Ezennel ünnepélyesen búcsút veszek Eulbergtől, szerencsére kinőttem végre ebből a tinikavarásból. Kicsit Bajos csajok utóérzetem volt tőle (mínusz a barátoktól eltávolodás), csak sokkal komolyabban veszi magát. És talán ez az első probléma. Hogy egyébként jót akar, fontos lenne a mondanivalója, de túl sok mindent akar, és a kivitelezés nem igazán jó (egyenesen ellentmondásos).
Van egy 16 éves főszereplőnk, Lexi. Szülők elváltak, előtte még gyorsan született egy húga. Anyuka elhízott, kishúgot meg folyamatosan gyerekszépségversenyekre hordják évek óta (a könyv jelenében 7 éves). És kell ez a téma. Hogy a külsőségek mennyire fontosak. De az már nem kellene annyira, hogy iszonyatosan szélsőségesen kezeli a témát. Lexi egy évekkel korábbi anyuka általi „lecsúnyázás” után semmilyen szépészeti terméket nem használ. Aztán ilyen-olyan tipikus fordulatok után hirtelen 2 órát készülődik a suliba! Eleve ha valaki nem sminkel és semmit nem csinál, az az első próbálkozásnál nem 2 kiló sminket dob magára műszempillával stb. Sőt eleinte az sem világos főszereplőnknek, hogy a szépségversenyes smink nem alkalmas mindennapi sminknek (véleményem szerint alkalminak sem). Holott vagy 5 éve rendszeresen jár ilyen helyre, és elvileg a divathoz jó érzéke van, varrogat is stb. Nagyon hiteles, tényleg. Ráadásul hol ezt gondolja, hol azt. És ez mindenre igaz.
Kicsit nézzük meg a szerelmi szálat. Igazából nem lehet nem klisét írni a témakörben, mert ha összejön azzal, akibe évek óta szerelmes, az is klisé, ha rájön, hogy ez már inkább csak idea mint valóság, az is klisé. Sőt már az is klisé, ha végül a sok hercehurca után egyedül marad, de az legalább nagyjából a legértelmesebb üzenetet hordozza a lehetőségek közül. Ami igazán idegesített, hogy akár fejezeten belül is simán változott, hogy melyik fiúval kapcsolatban mit érez, ki is a fontosabb. És világos, hogy kamasz, nem tudja mit akar stb. – de valamiféle határ azért csak van.
A következő nagy problémám, hogy igazából itt szinte senkinek nincs személyisége. Még a fontosabb barátoknak-családtagoknak sem, a főszereplőnk meg eléggé ellentmondásos, és nem a realisztikus értelemben. Néha kifejezetten felnőttként viselkedik, remek mondatokat ad Eulberg a szájába – aztán fél oldalon belül ellentmond neki.
Amit értékeltem, és hatásosan lett megírva, az az anyával való viszony. Arról már nem vagyok meggyőződve, hogy jól kezelte a leányzónk a helyzetet, de ez már nagyon egyéni preferencia, ráadásul anyuka halmozottan mérgezte a gyerekei és a saját életét is.
Összességében a szándék ott volt, de félúton nekem nagyon félrecsúszott. Kevésbé fájt volna, egy 1,5 órás film, mint így egy többórás olvasás. És visszagondolva a többi kötetével is hasonló problémáim voltak. Fontos téma – kevésbé jó kivitelezés. Úgyhogy részemről itt a vége.
Ui.: Egészen őszintén ezt a címet sem értem. Egyáltalán. Hol volt ebben a bosszú?