A review by gretaxo
Notes from Underground by Fyodor Dostoevsky

4.25

l. 
"Annál is inkább biztos vagyok ebben a -hogy úgy mondjam-sejtésemben mert pl. ha vesszuk a normális ember ellentétét, vagyis rendkívül fejlett tudattal rendelkező embert, aki persze nem a természetéből hanem lombikból került ki, akkor az a lombikember néha annyira megszeppen ellentéte előtt, hogy fejlett tudata ellenere is önként hajlandó egérnek tartani magát és nem embernek"
"Csak nézem hogy duhom targya légneművé válik, az évszakok elpárolognak, a vétkest nem találom sehol. a sértés immar nem sértés ha nem fátum, olyasmi, akár a fogfájás, amelyrol nem tehet senki, következtetésképpen megint csak ugyanaz a megoldás marad: minél fájóbban döngetni a falat."
"És ki tudja (kezeskedni nem lehet), hátha ezen a világon minden cél, amely felé az emberiség tö-rekszik, sakis az elérés szakadatlan folyamarában, más szóval magában az életben rejlik, nem pedig a tulajdonképpeni célban, amely természetesen nem lehet más, mint a kétszer kettó négy, vagyis egy képlet, sakhogy a kétszer kettó négy már nem az élet, uraim, hanem a halál kezdete. Legalábbis az ember mindig félt ettöl a kétszer kettötöl, én meg most is félek. Tegyük fel, hogy az ember egyebet se csinál, csak ezt a kétszer kettöt keresi, óceánokon kél át, az életét áldozza ebben a keresésben, de megtalálni, csakugyan rakadni - bizony isten, valahogy fél. Erzi, hogy ha megtalálja, nem lesz mit keresnie."
"Az ember neha rettenetesen szereti a szenvedest-szenvedelyesen; ez is teny!"
"Marpedig mit er egy olyan kristalypalota amelyben megferhet a ketseg?"
ll.
"En csak egy vagyok, ok meg mindenki."